110 éve, 1909 nyarán kezdődött meg a Kék templom építése Lechner Ödön tervei alapján Pozsony Óvárosában. A Szent Erzsébetnek felszentelt templom nem csupán a magyaros szecesszió jegyeit viseli magán, apró részleteiben felbukkan a „rózsacsoda” lenyomata is.
„Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett templom voltam, melyet Pozsony szabad királyi város közönségének áldozatkészségével a magyar királyi vallás és közoktatási minisztérium emeltetett az újonnan épült kir. katholikus főgimnázium szomszédságában” – állt a templom alapkövének okmányában, amit 110 éve, 1909. augusztus 23-án, Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján helyeztek el.
A Kék templomként ismert szecessziós épület terveit Lechner Ödön készítette, nevét már ismerték a pozsonyiak: az 1906 és 1908 között felépült Római Katolikus Főgimnázium (a mai Grössling utcai gimnázium) is az ő tervei alapján épült. Lechner nagyon komolyan vette a templom tervezésének feladatát, a vázlatok szinte napról napra változtak – eredetileg csupán egy kis iskolakápolna építése merült fel. Egy tökéletes alkotás létrehozása motiválta – az otthonosság, a célszerűség és a reprezentatív megjelenés követelményeinek szem előtt tartásával –, nem számított sem a határidő, sem a pénz. A minisztérium nem győzte kivárni a végleges terveket, a többszöri figyelmeztetés sem hozta zavarba Lechnert: „A művészetet nem lehet sürgetni"– válaszolta.
A templom építése 1909-ben kezdődött meg, a munkálatok Durvay Antal építésvezető felügyelete alatt zajlottak, a kivitelezést a Pittel és Brausewetter cég végezte. A közel 37 méter magas, hengeres tornyú egyhajós templomot 1913 októberében szentelték fel. A 31 méter hosszú, 11 méter széles épületet népies-szecessziós elemek, a tetőt kék mázas Zsolnay-cserepek díszítik. A tetőbordákon kakasmotívum tűnik fel, az ereszcsatorna tartóvasai pedig virág és bimbó alakúak. A teljes épületet körbefutó, összesen 730 méter hosszú mozaikszalagot, valamint a homlokzaton felbukkanó körülbelül 60 szimbólumot – többek között címereket, rózsákat, füzéreket és a Szentháromság jelképét, a háromszögbe foglalt szemet – Róth Manó készítette. A homlokzat aprólékos megtervezése mellett Lechner a tágas templom világoskék bútorokkal teli belső terére is sok figyelmet szánt: a padsorokon mézeskalács, tulipán és madár formák is felbukkannak, az örökmécses, sőt még a csillár is Lechner nevéhez kötődik.
A tervezésnél az oktatási funkció, a gimnázium közelsége is szerepet kapott, a templom északi bejáratát a diákok számára tartották fenn, a keleti oldalt pedig a pozsonyi lakosok használták. „Ámde a templom az ifjúság istentiszteleti céljaira szolgál. Az ifjúság meg ellenőrzésre szorul. Azért az építőművész gondoskodott róla, hogy a felügyelő tanárok olyan helyet kapjanak a templomban, ahonnan az ifjúság nagy tömegét könnyen áttekinthetik: ez pedig a templom hajójának a közepe, szemben a mellékbejárattal. Hogy a tanári padot az ifjúságnak szánt hely kisebbítése nélkül lehessen elhelyezni, itt is a mellékbejárattal összehangzóan ki kellett tolni a falat. Ilyenformán templomunk alaprajza téglány, melyet mind a négy oldalán kiszögellések szakítanak meg” – idézi Gerle János Szyllaba Emil művét. A templom egészen 1934-ig a gimnázium részeként működött, ekkor alakították önálló plébániává.
Nem csupán az alapkőletétel időpontja kapcsolódik Szent Erzsébethez, a templom minden részletében visszaköszön a „rózsacsoda”. „Ez adta meg a mesternek azt az eszmét, hogy a templomot rózsalugasnak tervezze, amelybe bekandikál a csillagos ég. Ebből magyarázható a templom belsejében a boltozatnak rózsával való telehintése és a boltozat alján festett égboltozat a csillagokkal. Innen van, hogy már a bejáratnál is tizenkét arany szegélyű rózsarelief ötlik szemünkbe, ugyanannyi villanykörte közé helyezve. Felkerültek a rózsák a két kapura és a két belső ajtóra is. A falak kívül is tele vannak hintve rózsával, amelyek kék üvegmozaikból készültek, még a tetőzet gerinceit is kék rózsák ékesítik. Tehát mindenféle anyagból készültek: festékből, fekete alumíniumból, gipszből” – olvasható Szyllaba Emil, a gimnázium egykori igazgatójának A pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet királyné emléktemploma című művében. A főkapu felett látható Vasary János üvegmozaikja, ami a „rózsák csodája” jelenetet eleveníti fel.
„Lechner Ödön új ékszerszekrénye, amelyet minden legkisebb részében is gondosan oldott meg… Egységes, szép, dacos kis alkotás ez, amely állja és visszaveri a modern magyar irány ellen való támadásokat, amellyel ez a gazdag művész megajándékozta ezt a szegény országot… személyéhez fűződik minden vonala, személyéhez és nem iskolájához” – írta az 1913-as Vállalkozók Lapjában Komor Marcell az eredetileg szürke színű templomról, ami a tetőcserepek és mozaikok színe miatt vált híressé Kék templom néven.
Források:
Kék templom, Szecessziós Magazin
Kismarty Lechner Jenő: Lechner Ödön, 1961
Gerle János: Lechner Ödön, 2003
Barla-Szabó László: Lechner Ödön pozsonyi "Kék"-temploma, 1973. Építés-Építészettudomány
100 éves a Kék templom, Arch.hu
